A fenti felszólítás általában a színházi ügyelőktől hallható egy-egy előadás megkezdésekor, de ez a címe Michael Frayn egy igen szellemes komédiájának is.
A felszólítás apropóját most mégis inkább az adja, hogy március 27-én ünnepli és köszönti a világ a színházművészetet.
A Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója 1957. március 27-én volt, majd négy évvel később a Nemzetközi Színházi Intézet bécsi közgyűlése úgy határozott, hogy a színházi világnap március 27-én legyen. 1978 óta ezen a napon a világ valamennyi országában üzenettel köszöntik a színházművészet alakítóit, szereplőit, rajongóit. A színházi világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színház – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.
A Gépipariban a színházművészet nagy tiszteletnek és rajongásnak örvend: évek óta része a színházlátogatás kulturális és osztálykirándulásoknak (Operakaland, budapesti kirándulások), a diákok rendszeresen találkoznak beavató színházzal osztályfőnöki órán, és többen váltanak ifjúsági bérletet is a helyi előadásokra.
A színházművészetről emlékezik meg egy iskolai kiállítás is, amelyet a színházi világnapra időzítettünk. Molnár Zoltán tanár úr a saját, nagyon gazdag magángyűjteményéből válogatott érdekes és egyedi tárgyi emlékeket: különböző műfajok színháztörténeti dokumentumai, színlapok és ismertetők láthatóak a földszinti tárlókban. Az elmúlt tíz év köszöntő üzeneteiből is olvasható néhány részlet. Azt reméljük, hogy ennek köszönhetően a fiatalok egy másik felszólítást is megfogadnak majd: Gyertek színházba!
