Tantestületünk immár másodszor választotta úti céljául Szlovéniát, a velünk szomszédos, természeti kincsekben gazdag országot.
Trojanban elfogyasztott fánkoktól jól lakottan, ragyogó napsütésben jártuk be a Vintgar szurdokot. A Radovna folyó vájta szurdok völgyben, a folyamatosan zúgó vízesések csobogása kikapcsolóan hatott mindnyájunkra. Ragyogó színek vettek körül bennünket, a víz türkizkék, a természet őszbe forduló színárnyalatai.
Itt található Szlovénia legnagyobb vízesése: a Sum vízesés:
Bledbe érkezve a tóparti kikötőbe sétáltunk, hogy pletnával, a helyi vízi járművel a szigeten lévő Mária templomba látogassunk.
A szigettel kapcsolatban több legendát is mesélnek a helyiek. Az egyik, hogy ha a templomhoz vezető 99 lépcsőn a vőlegény felcipeli menyasszonyát, a házasság örökké fog tartani. A másik, hogy ha megkongatjuk a templom harangját, valóra válik egy kívánságunk.
Este mindenki próbára tehette szerencséjét a bledi kaszinóban, persze nem feledve az alapigazságot: mindig a bank a nyerő!
Másnap a Bohinji tó partján utaztunk, a Júlia Alpok területén található Vogel hegyre. A kabinos felvonóval 1530 méter magasra jutottunk fel, a „felhők felett” jártunk.
A télen sípályaként működő hegyoldal tavasszal, nyáron és ősszel sok természetkedvelő turistát vonz.
Délután Szlovénia fővárosát, a 285000 lakosú Ljubljanát fedeztük fel közösen. Az óvárosban tett sétánk során a Ljubljanica folyó felett átívelő, ma a város egyik jelképévé vált „Sárkányos” hídon is átsétáltunk. A legenda szerint, ha szűzlány kel át a hídon, a sárkány feje megmozdul.
A város fölé emelkedő dombon épült erődöt már az illírek is megerősítették, de mai formáját csak a 16. században nyerte el. Több magyar is raboskodott falai között, közülük a leghíresebb Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök. A várba a látványos, 2006-ban átadott, „üvegkocka” siklóval mentünk fel.
Haza indulás előtt ki-ki kedve szerint, sétálhatott a hangulatos utcácskákban, vagy tradicionális balkáni ételeket kóstolhatott. Sokan azzal az érzéssel hagytuk el Szlovéniát, hogy ide még egyszer visszatérünk.
Kovácsné Csiszár Ildikó, a kirándulás főszervezője